A természetgyógyászat az egyetemes orvoslás része. Magában foglal egyedi diagnosztikai és terápiás módszereket, de olyan összefüggő gyógyító rendszereket is, amelyek saját fogalmi hátteret alakítottak ki egészségről, betegségről, gyógyításról (pl. Hagyományos Kínai Orvoslás, Ájurvéda, stb).
Szemlélete egészségcentrikus, holisztikus és a hangsúlyt a megelőzésre helyezi. Eljárásai természetesek, szelídek, a szervezet öngyógyító mechanizmusait aktiválják. Egyénre szabott terápiát alkalmaz, amelynek során fontos szerepet tulajdonít az egészséges életmód kialakításának és a pácienst is bevonja a gyógyítás folyamatába. Módszereinek jelentős része a tradíciókra épül.
A természetgyógyászatra használják a komplementer medicina kifejezést is, amely szerint a hivatalos orvoslást kiegészíti, ugyanakkor figyelembe veszi saját lehetőségeit, határait, és a versengés helyett az együttműködésre törekszik.
A természetgyógyászat holisztikus orvoslás, mert az embert egészében, természeti, társadalmi, kulturális közegében szemléli és figyelembe veszi értékrendjét, hiedelemrendszerét és spirituális beállítottságát. Az emberi szervezet egy bonyolultan szervezett rendszer, amely önszabályozó, önszerveződő képességgel rendelkezik. Mindig törekszik az egyensúlyi állapot, a homeosztázis fenntartására. A természetgyógyászat során alkalmazott terápiás módszerek ezt az öngyógyító képességet aktiválják.